- Hát nem érted? - ordította a szőke hajú srác. S én úgy álltam ott mint akivel akkor közölte az orvos, hogy halálos beteg, zavarodottan, remegve s nem akartam hinni a fülemnek.
De jobb ha mindent az elejétől kezdek úgy talán megértitek.

A történetem egy átlagos napsütötte reggelen kezdődött, persze mint minden sablonos történet de higgyétek el ez nem az!
Amerikában éltünk a szüleimmel az apám film rendező, az édesanyám színésznő volt én pedig teljes inkognítóban futottam Newada Carter néven. Sosem vágytam hírnévre, pénzünk volt mindig de nem vagyok beképzelt cicababa aki LV táskákat gyűjt inkább magamba húzódó, csöndes kis valami aki jogásznak tanul. Van egy báttyám ő az én mindenem de 2 évente egyszer ha látom, Japánban él jelenleg ott van a legtöbb fellépése elfelejtettem volna említeni,hogy énekes? Van egy húgom is ő pont az én ellentétem, kihasznál minden VIP bulit imádja ha fotózzák és egy igazi díva. Jelenleg Berlinben élünk most költöztünk ide apu nagy lehetőséget kapott, és bevallom én sem ellenkeztem amikor megtudtam, hogy itt a világ legjobb jogi egyeteme, beteges hogy pont ez hoz lázba de ha nem is jön össze, legalább ismerni fogom a jogaimat. A költözés simán zajlott a ház csodaszép, mint egy igazi viktoriánus kastély három szintes de a 3. szintet inkább csak padlásnak használjuk, de majd kialakul a hálószobák a 2.-on vannak a kilátás pazar a szobám romokban.. hiszen elkezdtem kipakolni. Az első héten semmi izgalmas nem történt beiratkoztam az iskolába, végig jártam a környéket a kutyámmal Démonnal ő egy édes husky kutyus. Hétfőn kezdek a suliban remélem minden zökkenő mentes lesz.

Hozzászólásokat véleményeket kérnék! :)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés